ÓVODÁNK BEMUTATÁSA
ÖNARCKÉPÜNK
Egyházasgerge község közel az északi (korábbi) országhatárhoz, a Dobroda patak völgyében fekszik. Közigazgatásilag határos Karancskeszi, Ipolytarnóc, Litke, Mihálygerge, Piliny településekkel és Szlovákiával. Közelünkben található a Karancs-hegység, gyönyörű vonulatával. Az erdők, dombok, völgyek szinte megszínesítik e gyönyörű tájat. A mai Egyházasgerge két kisebb faluból, és Liptagergéből és Kisgergéből egyesült 1938-ban. A településen az ősi foglalkozás a földművelés volt, napjainkban pedig kisparcellás gazdálkodást folytatnak a település földművesei. A munkanélküliség sajnos a mi községünk lakóit is sújtja, kevés az aktív keresőképes. Az alacsony jövedelmek és alacsony személyes kiadások az életfeltételek romlását mutatják. A halálozások száma sajnos meghaladja az élve születések számát, az elöregedési tendencia évek óta tart. Az egyházasgergei óvodában növekvő tendenciát mutat a nemzetiségi (cigány/roma) gyermekek számának alakulása, a HH-s, HHH-s gyermekek aránya 75 %. Nekik az udvaron is nagyon nagy a mozgásigényük. Sajnos nem rendelkezünk az ehhez szükséges tárgyi feltételekkel, gyermekjárművekkel ( futóbicikli, roller, motor. A gyermekeknek a vágya viszont nagyon erős ezek iránt a tárgyak iránt. Óvodánk költségvetése nem teszi lehetővé ezek vásárlását. A községben óvoda 1958 óta működik, azóta bővült, és átalakult az épület is. 2008-tól háromszor nyertük el a „Zöld Óvoda” címet. Már elnyertük az „Örökös Zöld Óvoda” címet. Óvodánk Boldog Óvoda és Madárbarát Óvoda is.
Egyházasgerge község közel az északi (korábbi) országhatárhoz, a Dobroda patak völgyében fekszik. Közigazgatásilag határos Karancskeszi, Ipolytarnóc, Litke, Mihálygerge, Piliny településekkel és Szlovákiával. Közelünkben található a Karancs-hegység, gyönyörű vonulatával. Az erdők, dombok, völgyek szinte megszínesítik e gyönyörű tájat. A mai Egyházasgerge két kisebb faluból, és Liptagergéből és Kisgergéből egyesült 1938-ban. A településen az ősi foglalkozás a földművelés volt, napjainkban pedig kisparcellás gazdálkodást folytatnak a település földművesei. A munkanélküliség sajnos a mi községünk lakóit is sújtja, kevés az aktív keresőképes. Az alacsony jövedelmek és alacsony személyes kiadások az életfeltételek romlását mutatják. A halálozások száma sajnos meghaladja az élve születések számát, az elöregedési tendencia évek óta tart. Az egyházasgergei óvodában növekvő tendenciát mutat a nemzetiségi (cigány/roma) gyermekek számának alakulása, a HH-s, HHH-s gyermekek aránya 75 %. Nekik az udvaron is nagyon nagy a mozgásigényük. Sajnos nem rendelkezünk az ehhez szükséges tárgyi feltételekkel, gyermekjárművekkel ( futóbicikli, roller, motor. A gyermekeknek a vágya viszont nagyon erős ezek iránt a tárgyak iránt. Óvodánk költségvetése nem teszi lehetővé ezek vásárlását. A községben óvoda 1958 óta működik, azóta bővült, és átalakult az épület is. 2008-tól háromszor nyertük el a „Zöld Óvoda” címet. Már elnyertük az „Örökös Zöld Óvoda” címet. Óvodánk Boldog Óvoda és Madárbarát Óvoda is.
Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekek sokat ülnek a tv előtt, a mobiltelefon hatása is kezd begyűrűzni így mozgási lehetőségeik igen korlátozottak, valamint ritkán élhetik át a felfedezés örömét. A gyermekek személyiségének egészséges, sokoldalú fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges egy megfelelő életritmus kialakítása. Ide tartozik a heti és napirend, szükségleteikhez igazított megtervezése. Erősítjük a szülőkben, szemléletüket formálva, hogy lehetőség szerint próbáljanak 8 óra 30 percig beérkezni gyermekükkel az óvodába.
Egy megfelelően kialakított napi életritmus a későbbiekben is segíti őket a szülőtől való elválásban, más közösségi (iskolai) beilleszkedésben. Folyamatosan, rugalmasan törekszünk a heti és napirend kialakításánál is a differenciáltságra, folyamatosságra és a rugalmasságra, egyéni igények figyelembevételére. Az óvodai élet megszervezése, a tevékenységek, az óvodapedagógusaink állandó jelenlétével a dajka segítségével valósul meg. Óvodánk a köznevelési rendszer önálló nevelési intézménye, a családi nevelés partnere. A gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, ahol a nevelés magyar nyelven folyik. Pedagógiai elvünk érdekében igyekszünk kialakítani egy környezetbarát-gondolkodásmódot. Hiszünk abban, hogy a környezetünkért való felelősségtudat kialakulása, az élő és élettelen természettel való helyes együttélés megtanulása egy olyan folyamat, amelyet már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Az együttélés feltételez bizonyos életmódot, gondolkodás- és viselkedési módot, szokás- és értékrendszert, s ezek alapjainak lerakását bizony meg kell kezdeni már az első években. A korai jó szokások észrevétlenül rögzülnek, s belső értékké válva kísérik tovább a gyermekeket. Mindezek eléréséhez mindeddig kiváló segítőtársra leltünk a szülőkben, akiktől megerősítést, sőt ötleteket is kaptunk évről évre. A növénytelepítéstől a kétkezi munkáig, a virágmagoktól az ésszerű anyagi támogatásig sok-sok apró jelét adták annak, hogy ezen az úton érdemes tovább haladni. (Pl. a Föld napján már hagyománnyá vált óvodánk környékének rendbetétele.) Külön kérték, hogy a falut és környezetét minél tágabb körben ismertessük meg gyermekeikkel, szervezzünk erdőt-mezőt járó túrákat, kirándulásokat. Partnerközpontú működésre törekszünk, a gyermekeket, szülőket, a segítő szakszolgálatokat és fenntartónkat is partnereinknek tekintjük. Törekszünk az egyéni különbségeket, szükségleteket figyelembevevő, differenciált fejlesztésre, tehetséggondozásra, toleranciára és a különbözőség elfogadására. Megalapozzuk kognitív- személyes- szociális alapkompetenciájukat. Szeretnénk olyan egészségesen fejlődő gyermekeket nevelni, akik egymásra figyelnek, segítőkészek, egymást elfogadják, a másik iránt tiszteletet, szeretetet éreznek, akiknek intellektuális képességük fejlődése közben sikerül rácsodálkozniuk a természetre, észrevenniük ennek szépségét, meglátniuk kifogyhatatlan kincseit. Így a megismerés öröme mellett folyamatosan kialakul a természet megvédésének, megbecsülésének igénye is.
Varga Barnabásné
óvodavezető